Tekintse át az ipari robotok fejlesztési történetét világszerte

 A modern robotok kutatása a 20. század közepén kezdődött. Technikai háttere a számítógépek és az automatizálás fejlesztése, valamint az atomenergia fejlesztése és hasznosítása. Az első digitális elektronikus számítógép 1946-os megjelenése óta a számítógépek elképesztő előrehaladást értek el, a nagy sebesség, a nagy kapacitás és az alacsony ár irányába fejlődtek. A tömeggyártás sürgető igénye elősegítette az automatizálási technológia fejlődését, ennek egyik eredménye a CNC szerszámgépek megszületése 1952-ben. A CNC szerszámgépekhez kapcsolódó vezérlési és mechanikai alkatrészek kutatása megalapozta a robotok fejlesztését .

     Az Egyesült Államok a robotok szülőhelye. Már 1962-ben kifejlesztették a világ első ipari robotját. Legalább öt-hat évvel korábban kezdődött, mint Japán, amelyet a robotok királyságaként ismernek. Több mint 40 éves fejlesztés után az Egyesült Államok a világ egyik robothatalma lett, erős alapokkal és fejlett technológiával. Vegyen átfogó képet a fejlődéstörténetéről. Az út kanyargós és egyenetlen.

Az 1960-as évektől az 1970-es évekig az Egyesült Államokban az ipari robotok főként a kutatási szakaszon alapultak, és csak néhány egyetem és néhány vállalat végzett releváns kutatómunkát. Akkoriban az Egyesült Államok kormánya nem építette be az ipari robotokat kulcsfontosságú fejlesztési projektjei közé. A munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban elérte a 6,65 százalékot. A kormány attól tartott, hogy a robotok fejlesztése miatt többen veszítik el az állásukat, ezért sem anyagi támogatást nem fektetett be, sem robotok fejlesztését nem szervezte meg. Az 1970-es évek végén, bár az Egyesült Államok kormánya és az üzleti szféra megváltoztatta az ipari robotok gyártásával és alkalmazásával kapcsolatos elképzeléseit, továbbra is a robotszoftverek kutatására és a fejlett robotok fejlesztésére összpontosított speciális területeken, például katonai, űrkutatási, óceán- és atomtechnika. Ennek eredményeként a japán ipari robotok hátulról jöttek, és hamarosan megelőzték az Egyesült Államokat az ipari termelés és a robotgyártás alkalmazásában. A termékek erős versenyképességet alakítottak ki a nemzetközi piacon.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) és a Nemzetközi Robotszövetség (IFR) statisztikái szerint 2003 végére az Egyesült Államokban működő összes robot száma 112400 volt, ami 7 százalékos növekedést jelent. 2002. Becslések szerint 2007 végére a működő robotok száma eléri a 145 000-et. Az 10 000 alkalmazottra jutó ipari gépek számáról szóló statisztikák szerint 2003 végére 10 000 alkalmazottra 63 ipari robot jutott. az amerikai feldolgozóipar. Bár az Egyesült Államok bekerült a világ legjobb tíz közé a rangsort tekintve, még mindig nagy a lemaradása az első néhányhoz képest, ami Németország mindössze 43, Olaszország 54 százaléka és az Európai Unió 68 százaléka. A hagyományos feldolgozóiparhoz képest az amerikai autóiparban minden 10 000 ipari dolgozó birtokában lévő ipari robotok száma jelentősen megnőtt, elérte a 740-et, de még mindig jóval alacsonyabb, mint Japánban (1400 robot), Olaszországban (1400 robot) és Németországban. (1000 robot).

    1965-ben az MIT robotjai bemutatták az első olyan vizuális érzékelőkkel ellátott robotrendszert, amely képes felismerni és megtalálni az egyszerű építőelemeket. 1967-ben Japán megalapította a Műkéz Kutatói Egyesületet (most a Bionikus Mechanizmus Kutató Egyesület), és ugyanebben az évben megtartotta az első robotakadémiai konferenciát Japánban. 1970-ben az Egyesült Államokban rendezték meg az első nemzetközi tudományos konferenciát az ipari robotokról. 1970 után a robotok kutatása gyorsan és széles körben népszerűvé vált. 1973-ban Richard hauen, a Cincinnati Miraclone cégtől gyártotta az első ipari robotot, amelyet egy kis számítógép vezérel. Hidraulikus hajtású volt, és 45 kg hasznos terhet tudott felemelni.

1980-ra Japánban igazán népszerűvé váltak az ipari gépek tehetségei, ezért ezt nevezték a "robotok első évének". Ezt követően az ipari robotokat nagymértékben fejlesztették Japánban, és Japán elnyerte a "Robot Királyság" hírnevét.

Ugyanakkor az 1870-es években Japán komoly munkaerőhiánnyal küzdött, ami a gazdasági fejlődést korlátozó jelentős problémává vált. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államokban született és gyártásba került ipari robotok jó hírt hoztak Japánnak. 1967-ben a japán Kawasaki nehézipar először importált robotokat és technológiát az Egyesült Államokból, gyártóüzemet létesített, és 1968-ban kísérleti úton elkészítették az első japán gyártmányú uni-mate robotot. Egy rövid bölcsőfázis után a japán ipari robotok hamarosan bekerültek a gyakorlatba. szakaszában, és fokozatosan terjeszkedett az autóiparból más feldolgozó és nem feldolgozó iparágakra.

1980-at Japánban a "robotok népszerűsítésének első évének" nevezték. Japán elkezdte népszerűsíteni a robotok használatát különböző területeken, ami nagymértékben enyhítette a súlyos munkaerőhiány társadalmi ellentmondásait a piacon. Emellett a japán kormány különféle biztató politikákat fogadott el, és ezeket a robotokat a vállalkozások nagy száma üdvözölte. 1980 és 1990 között a japán ipari robotok virágkorukat élték. Később a nemzetközi piac egyszer Európa és Észak-Amerika felé fordult, de Japán egy rövid visszaesés után visszanyerte korábbi dicsőségét. 1993 végén 610 000 ipari robotot telepítettek a világon, ebből 60 százaléka Japánban, 8 százaléka az Egyesült Államokban, 17 százaléka Európában, 12 százaléka pedig Oroszországban és Kelet-Európában.

    Németország rendelkezik a harmadik legtöbb ipari robottal a világon, Japán és az Egyesült Államok után a második helyen áll, az intelligens robotok kutatása és alkalmazása pedig a világ vezető pozícióját foglalja el. Jelenleg az ipari robotok első generációjának népszerűsítése alapján az ipari robotok második generációja a népszerűsítés és alkalmazás révén a mainstream telepítési modell lett, az intelligens robotok harmadik generációja pedig bizonyos arányt foglalt el és a fejlődés irányává vált. . A világ robotszállítói japánra és európaira oszlanak.

Az ABB a világ egyik legnagyobb robotgyártó vállalata. 1974-ben fejlesztették ki a világ első teljesen elektromos vezérlésű ipari robotját, az irb6-ot, amelyet elsősorban munkadarab-komissiózásra és -behelyezésre, valamint anyagmozgatásra használnak. Az első hegesztőrobot 1975-ben készült el. A trallfa festőrobot cég 1980-as beolvadása után a robottermékei a teljessé váltak. Az ABB által gyártott ipari robotokat széles körben használják hegesztésben, szerelési öntésben, tömítésben és ragasztásban, anyagfeldolgozásban, csomagolásban, festésben, vízvágásban és más területeken.

1973-ban fejlesztették ki a KUKA első ipari robotját. Az éves termelés eléri a körülbelül 10 000 készletet. A legyártott robotokat széles körben használják műszer-, autó-, repülőgép-, élelmiszer-, gyógyszertár-, gyógyszer-, öntvény-, műanyag- és más iparágakban, elsősorban az anyagfeldolgozásban, a szerszámgép-berendezésekben, a csomagolásban, az egymásra rakásban, a hegesztésben, a felületkezelésben és más területeken.

A kínai ipari robotok az 1970-es évek elején indultak, fejlesztési folyamatuk nagyjából három szakaszra osztható: az embrionális időszak a hetvenes években; A fejlesztési időszak az 1980-as években; A gyakorlati időszak az 1990-es években. Most, több mint 20 éves fejlesztés után, kezdett formát ölteni.

Kína elkészítette a robotok néhány kulcsfontosságú alkatrészét, és ipari robotokat fejlesztett ki, például ívhegesztést, ponthegesztést, raklapozást, összeszerelést, kezelést, fröccsöntést, bélyegzést és festést. Számos hazai ipari robot szolgálta ki számos hazai vállalkozás gyártósorát; Számos robotikakutató is megjelent. Néhány releváns tudományos kutatóintézet és vállalkozás elsajátította az ipari robotmanipulátorok optimalizálási tervezési és gyártási technológiáját; Ipari robotvezérlés és hajtásrendszer hardvertervezési technológiája; Robotszoftver tervezés és programozási technológia; Kinematika és pályatervezési technológia; Ívhegesztő, ponthegesztő és nagy robot automata gyártósorok és a környező támasztó berendezések fejlesztése és előkészítési technológiája. Néhány kulcsfontosságú technológia elérte vagy megközelítette a világszintet.