Jelenleg a robotokat széles körben használják különféle iparágakban. Robotokat lehet gyártani, de a szenzorok jelentős szerepet játszottak. Ismeri a robotérzékelők általános típusait? Az ipari automatizálás területén a gépeknek érzékelőkre van szükségük, hogy biztosítsák a szükséges információkat a kapcsolódó műveletek megfelelő végrehajtásához.
A robotok számára általánosan használt érzékelők a különböző észlelési objektumok szerint belső érzékelőkre és külső érzékelőkre oszthatók.
A belső szenzorok elsősorban magának a robotnak az állapotát (például a karok közötti szöget) érzékelik, leginkább a pozíciót és a szöget érzékelő érzékelőket.
A külső szenzorok elsősorban a robot környezetének (például milyen tárgyról van szó, milyen távolságra van a tárgytól stb.) és körülmények (például, hogy a megfogott tárgy elcsúszik-e) érzékelésére szolgálnak. Konkrétan léteznek tárgyfelismerő érzékelők, tárgyhiba-érzékelő érzékelők, közelségérzékelők, távolságérzékelők, erőérzékelők és hallásérzékelők.
1. Kétdimenziós vizuális érzékelő
A kétdimenziós vizuális érzékelő főként egy olyan kamera, amely olyan funkciókat tud végrehajtani, mint a tárgy mozgásérzékelése és helymeghatározása. A kétdimenziós vizuális érzékelő már régóta létezik, és számos intelligens kamera képes koordinálni az ipari robotok cselekvési útját, és a kapott információk alapján módosítani viselkedésüket.
2. Háromdimenziós vizuális érzékelő
A közelmúltban fokozatosan megjelentek a háromdimenziós látásérzékelők, és a háromdimenziós látórendszereknek két különböző szögből forgató kamerával kell rendelkezniük, hogy a tárgyak háromdimenziós modelljeit észlelni és felismerni lehessen. A kétdimenziós látórendszerekhez képest a háromdimenziós szenzorok intuitívabban képesek megjeleníteni a dolgokat.
3. Erőnyomaték-érzékelő
Az erőnyomaték-érzékelő egy olyan érzékelő, amely lehetővé teszi a robot számára, hogy ismerje az erőt. Figyelemmel kísérheti a robot karjára ható erőt, és adatelemzés alapján útmutatást ad a robot későbbi viselkedéséhez.
4. Ütközésérzékelő érzékelő
Az ipari robotokkal, különösen a kollaboratív robotokkal szembeni legnagyobb követelmény a biztonság. A biztonságos munkakörnyezet megteremtéséhez szükséges, hogy a robotok felismerjék, mi a nem biztonságos. Az ütközésérzékelő használata lehetővé teszi a robot számára, hogy megértse, mivel találkozott, és jelet küld a robot mozgásának szüneteltetésére vagy leállítására.
5. Biztonsági érzékelő
A fenti ütközésérzékelő érzékelőkkel ellentétben a biztonsági érzékelők használata lehetővé teszi az ipari robotok számára, hogy érzékeljék a körülöttük lévő tárgyakat, a biztonsági érzékelők jelenléte pedig megakadályozza, hogy a robotok ütközzenek más tárgyakkal.
6. Elektromágneses érzékelő
A modern mágneses forgásérzékelők főként négyfázisú érzékelőket és egyfázisú érzékelőket tartalmaznak. Működés közben a négyfázisú differenciális forgásérzékelő egy pár érzékelőegységet használ a differenciálérzékelés, a másik pár pedig a fordított differenciálérzékelés eléréséhez. Ily módon egy négyfázisú érzékelő érzékelési képessége négyszerese egy alkatrészé. A kételemes egyfázisú forgásérzékelőnek is megvannak a maga előnyei, vagyis kompakt és megbízható, nagy kimeneti jellel rendelkezik, kis sebességű mozgást képes érzékelni, erős környezeti hatásokkal és zajokkal szemben ellenálló, alacsony költségű. Ezért az egyfázisú érzékelőknek is jó piacuk lesz.
7. Optikai szál érzékelő
Az optikai szálas szenzor az utóbbi években megjelenő új technológia, amellyel különféle fizikai mennyiségek mérhetők, mint például hangtér, elektromos tér, nyomás, hőmérséklet, szögsebesség, gyorsulás stb. Olyan mérési feladatokat is elvégezhet, amelyek nehéz kiegészíteni a meglévő mérési technológiákkal. Szűk helyeken, erős elektromágneses interferenciával és magas feszültséggel járó környezetben a száloptikai érzékelők egyedülálló képességeket mutatnak. Jelenleg több mint 70 típusú optikai szálas érzékelő létezik, amelyeket általában optikai szálas önérzékelőkre és optikai szálat használó érzékelőkre osztanak fel.
8. Bionikus érzékelő
A biomimetikus érzékelő egy új típusú érzékelő, amely új észlelési elveket alkalmaz. Immobilizált sejteket, enzimeket vagy más biológiailag aktív anyagokat használ az átalakítókkal való együttműködéshez, hogy érzékelőt hozzon létre. Ez az érzékelő egy új típusú információs technológia, amelyet az elmúlt években fejlesztettek ki a biomedicina, az elektronika és a mérnöki tudományok kölcsönös behatolása miatt. Ezt az érzékelőt nagy teljesítmény és hosszú élettartam jellemzi. A biomimetikus érzékelők közül a leggyakrabban használt szenzor a biológiai szimulációs érzékelő.
9. Infravörös érzékelő
Az infravörös rendszerek magja az infravörös detektorok, amelyek a különböző érzékelési mechanizmusok szerint két kategóriába sorolhatók: hődetektorok és fotondetektorok. A hőérzékelő a sugárzási hőhatást arra használja fel, hogy a sugárzási energia vétele után a detektorelem hőmérséklete megemelkedjen, és ezáltal megváltozzon a detektor hőmérsékletfüggő teljesítménye. A sugárzást ezen tulajdonságok valamelyikében bekövetkező változás észlelésével lehet kimutatni. A legtöbb esetben a sugárzás érzékelése termoelektromos változásokon keresztül történik. Amikor egy alkatrész sugárzást kap és nem elektromos mennyiségben fizikai változást okoz, a megfelelő elektromos mennyiségváltozás megfelelő transzformációval mérhető.
10. Nyomásérzékelő
A piezoelektromos érzékelőket főként gyorsulás, nyomás és erő mérésére használják. A piezoelektromos gyorsulásérzékelő egy általánosan használt gyorsulásmérő. Kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, mint például az egyszerű szerkezet, a kis méret, a könnyű súly és a hosszú élettartam. A piezoelektromos gyorsulásérzékelőket széles körben alkalmazzák repülőgépek, autók, hajók, hidak és épületek rezgés- és ütközésmérésére. Különösen a piezoelektromos érzékelők alakja van különleges helyzetben a repülés és az űrrepülés területén.