Az ipari robotok piaca egy ideig virágzott, és a piac mérete történelmi csúcsot ért el. A hazai ipari robotmárkák versenyképességének jobb növelése és az iparosítás szintjének emelése nagyon fontos gazdasági kérdéssé vált. Jelenleg az ipari robotok alkalmazása az ipari gyártás területén az új iparosítást elősegítő ikonikus technológiák egyikévé válik.
Már az 1950-es évek végén az olyan országok feldolgozóiparában, mint Európa, Amerika és Japán, elkezdtek ipari robotokat használni. Az új évszázadba lépve az ipari robotok egyre inkább integrálják az információtechnológiát és a mesterséges intelligencia tényezőket, így a csúcstechnológiás ipari termelés "sztárjává" válnak. Röviden, az ipari robotok a modern ipar fejlődésével jelentek meg és növekedtek. A fejlett ipari országokban a legtöbb városban nagyobb színpad lesz az ipari robotok számára. Fejlődő országként Kínában az ipari robotok viszonylag későn indultak, és az 1980-as években kezdtek felfedezni. A 21. századra bizonyos méretű kereskedelmi alkalmazásokhoz jutottak néhány területen, és elkezdtek belépni a versenypiacokra.
A későbbiekben azok, akik kiválóak, kivételesen jól teljesítenek, ha kifejtik erőfeszítéseiket, nem pedig követik a példájukat. Az ipari robotok fejlesztése Kínában a kezdetek óta technológiai innováció irányult az új iparosítás felé. Kína hatalmas és teljes ipari gazdasági rendszere olyan ipari robotokat készít, mint a termékeny földeken szétszórt fafajok: sarjadnak, nőnek, nőnek és erdővé válnak. A kínai ipari robotok „világgyárként” óriási lehetőségeket rejtenek magukban az alkalmazási forgatókönyvek és a piaci méretek, valamint az ipari robotgyártási képességek kifejlesztése tekintetében, amelyeket a kereslet és a kínálat egyaránt vezérel. Tekintettel arra, hogy a robotokat megjelenésük vagy hazánkban való megjelenésük kezdetétől az új iparosítás hívta magára, az új iparosítás korszakának lenyomatát viselik. Ezért azok, akik az ipari robotokat említik és odafigyelnek rájuk, az új iparosítás mellett gondolkodnak és cselekszenek, az új iparosításban a technológiai innováció megvalósítható utait és innovatív módszereit kutatják.
Alapvető jellegét tekintve az ipari robotok megszületése és korai alkalmazása elsősorban az „emberi kéz” funkció pótlására, fokozására irányult. A robotok erősebbek és szorgalmasabbak, mint a természetes emberek. Mindaddig, amíg utasításokat és előírt programokat kapnak, az ipari robotok precíz, stabil és fáradhatatlan végrehajtókká válhatnak, és automatikusan működhetnek. Ez tükrözi az ipari technológia természetének alapvető irányultságát.
Az új iparosítás szakaszába lépve az ipari robotok technológiai orientációja egyre inkább hajlamos az "emberi agy" funkció helyettesítésére és kiterjesztésére, valamint a generatív mesterséges intelligencia beültetésének feltárására, hogy magasabb szintű mesterséges intelligenciával rendelkező ipari robotokat állítsanak elő. Ez az ipari robottechnológia alapvető konnotációjának fejlődési iránya az új korszakban, amely tükrözi az új iparosítás és a jövő iparának trendkövetelményeit.
A szerencse szempontjából az ipari robotok világpiaca fokozatosan bővül. A kutatóintézetek becslései szerint 2022 és 2031 között a globális ipari robotpiac éves növekedési üteme 27 százalékos lesz. Jelenleg Kína az ipari robotok legnagyobb piaca a világon. A Nemzetközi Robotika Szövetség (IFR) adatai szerint az ipari robotok új beépített kapacitása a kínai piacon 2021-ben elérte a 268 200 egységet, ami ugyanebben az időszakban a globális piac körülbelül 51,9 százalékát tette ki.
Az adatok azt mutatják, hogy 2015 és 2022 között az ipari robotok lokalizációs aránya Kínában 17,5 százalékról 35,5 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy a hazai ipari robotok aránya még mindig kevesebb, mint 40 százalék; A külföldi márkájú ipari robotok a piaci részesedés több mint 60 százalékát teszik ki. Sőt, a hazai márkák elsősorban a kisméretű ipari robotokra fókuszálnak, míg a külföldi márkák továbbra is előnyt élveznek a magasabb műszaki és minőségi követelményeket támasztó nagy ipari robotokban. Még a kisméretű ipari robotok esetében is van némi szakadék a hazai berendezések és a külföldi márkák között a teljesítmény, a pontosság és a tartósság műszaki szintjében.
A legtöbb gyártási ágazatban az ipari robotok elterjedtsége viszonylag alacsony, és a hazai márkájú ipari robotok számos behatolási lehetőséget kínálnak. Főleg egyes feltörekvő területeken válhat kitörési ponttá a hazai ipari robotok számára. Például tegyen erőfeszítéseket a kollaboratív robotok terén az ipari robotok ágazatában. A hagyományos ipari robotokkal összehasonlítva az együttműködő robotok a biztonság, a könnyű használat és a rugalmasság jellemzőivel rendelkeznek. Különösen azokon a területeken, ahol a rugalmas működés magas követelményei vannak, a folyamatos munkaerőre támaszkodás több lehetőséget kínál az együttműködő robotok elterjedésére.
Az ipari robotok széles körű elterjedése az ipari területen elősegítheti az ellátási lánc kiterjesztését és javíthatja az ellátási lánc minőségét. Még ha külföldi ipari robotmárkák is belépnek Kínába, hogy gyárakat alapítsanak, az meg fogja teremteni a kapcsolatot a külföldi ellátási lánc rendszerek és a kínai piac között, a kínai és külföldi márkák közös erőfeszítései pedig a hazai alkatrészgyártók fejlesztését és elrendezését. Jelenleg az operációs rendszerek és a speciális chipek kivételével a kollaboratív robotok szinte minden más alapvető összetevője hazai gyártású. A helyi ellátási lánc növekedése viszont visszacsatolja a hazai ipari robotok általános versenyképességét, és az új iparosítás erőteljes lehetővé tételévé válik, és „egyedülállóvá teszi a táj ezen az oldalán”.